Álomház avagy Ez itt a doboz belseje?

Ijesztő, mennyire kezdek bedobozolódni.
Például. Holland órán az egyik feladat: írjátok le az álomházatokat. Én egyből elkezdtem sorolni, ecsetelni a szomszédomnak, nem kell túl nagy, egy lakrész is jó lesz, nem kell ház, de terasz igen, és fényes szobák, kedves szomszédok. A szomszéd, a palesztin Kalid, bőrdzsekiket árul a brüsszeli "nagypiacon" (a Déli Pályaudvar mellett, vasárnap). Lassabban, komótosabban, mesélni kezdi az övét. Ő egy tornyot szeretne, valahol egy erdő közepén. Azért tornyot, hogy az állatokat ne zavarja, és hogy messze ellásson. Hogy az állatok megszokják, hogy ott van és ne zavartassák magukat. Csak egyetlenegy, alig berendezett, üvegfalú szobát szeretne a torony tetején. (Konyha, fürdő lehet az alsóbb emeleteken.) Kapcsolatként egy helikopterleszállópályát a torony tetején. Nem, utakat nem.

Eléggé elszégyelltem magam.
Lehet, hogy a nagy jólétben elfelejtünk álmodni?